A dogmatikai prolegomena olyan alapfogalmak meghatározását végzi, mint kinyilatkoztatás, hit, tradíció, sensus fidelium, dogma, egyházi tanítóhivatal. Röviden vázolja a dogmafejlődés és dogmaértelmezés lényegi szempontjait, valamint a dogmatika módszertanát. E bevezetéshez szorosan kapcsolódik az istentan. Isten misztériumának kérdése az egész teológia, a dogmatika alapvetése. Az istentani traktátus vázolja az Isten-kérdés felvetődését a filozófiai gondolkodás területén, valamint ennek viszonyát a bibliai kinyilatkoztatás tanúságtételéhez. Bemutatja az istenismeret útjait és Isten tulajdonságait az ó- és újszövetségi kinyilatkoztatás alapján. Teológia- és dogmatörténeti hosszmetszetben és az istenismeret kérdésére fókuszálva ismerteti a keleti és nyugati teológiai tradíció néhány jeles képviselőjének gondolkodásmódját. A szisztematikus reflexió a biblikus tanúságtétel, az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai és filozófiai megfontolások szem előtt tartásával tárgyalja az istentani kérdéseket: Isten megismerhetőségét, megtapasztalhatóságát, az Istenről való beszéd lehetőségét, és az isteni tulajdonságokat. A rendszerező reflexió egyben számot vet az ateista valláskritika felvetéseivel is.