A Hittudományi Kar vértanúi
Karunk korábbi hallgatói közül a katolikus egyház eddig hetet emelt oltárra, s a Római Szentszék boldoggá avatásukkal együtt engedélyezte liturgikus tiszteletüket is. Mindnyájan a kommunista egyházüldözés vértanúi lettek az 1950-es években és a ’60-as évek elején, Romániában, (Cseh)Szlovákiában és Magyarországon. A Hittudományi Kar hallgatói az I. világháború előtt anyanyelvüket tekintve sokszínű közösséget alkottak, ezért találunk vértanúink között a magyarok mellett románokat, ruszint és német származásút is. Ugyancsak jellemző volt és maradt a Karra, hogy római katolikusok mellett görög katolikusok is végezhették itt felsőfokú tanulmányaikat, az egyik mártír pedig örmény katolikus felmenőkkel rendelkezett. Mivel a Budapesten folytatott tanulmányok és az itt szerzett doktorátus magasabb egyházi állások betöltésére képesítettek, vértanúink közül hatan püspöki szolgálatuk betöltése során kerültek összeütközésbe az ateista államvezetéssel, mint híveik hűséges főpásztorai, egyikük viszont fiatal papként lett az államvédelmi szervek merényletének áldozata.
Miután a Román Népköztársaság 1948-ban betiltotta a görög katolikus egyház működését, az ortodox egyházba áttérni nem hajlandó püspököket börtönbe vetették. Közülük hárman voltak a Hittudományi Kar hallgatói:
Valeriu Traian Frenţiu, született Resicán 1875. ápr. 25-én, tanulmányi évei Budapesten: 1894–1898, lugosi, majd nagyváradi megyéspüspök 1912-től, elhunyt a máramarosszigeti börtönben 1952. júl. 11-én, boldoggá avatta Ferenc pápa Balázsfalván 2019. jún. 2-án.
Ioan Bălan, született Tövisen 1880. febr. 11-én, tanulmányi évei Budapesten: 1899–1903, lugosi megyéspüspök 1936-tól, internálva halt meg egy bukaresti kórházban 1959. aug. 4-én, boldoggá avatta Ferenc pápa Balázsfalván 2019. jún. 2-án.
Alexandru Rusu, született Mezősályiban 1884. nov. 22-én, tanulmányi évei Budapesten: 1903–1906, doktorrá avatás: 1910, máramarosi megyéspüspök 1930-tól, elhunyt a szamosújvári börtönben 1963. máj. 9-én, boldoggá avatta Ferenc pápa Balázsfalván 2019. jún. 2-án.
A Román Népköztársaság 1948-tól a latin rítusú püspökségek működését is súlyosan korlátozta, s az ellenálló főpásztorok szintén börtönbe kerültek. Az Apostoli Szentszék titkos püspökök szentelésével próbálta fenntartani a hierarchiát, ám ezekre a főpapokra is büntetés várt. Mindkét csoportban megtaláljuk a Hittudományi Kar volt hallgatóit:
Scheffler János (Johann Scheffler), született Kálmándon 1887. okt. 29-én, tanulmányi évei Budapesten: 1906–1910, doktorrá avatás: 1915, szatmári megyéspüspök és nagyváradi apostoli kormányzó 1942-től, elhunyt a jilavai börtönben 1952. dec. 6-án, boldoggá avatták XVI. Benedek pápa dekrétuma alapján Szatmárnémetiben 2011. júl. 3-án.
Bogdánffy Szilárd, született Feketetón 1911. febr. 21-én erdélyi örmény családban, tanulmányi évei Budapesten: 1931–1934, doktorrá avatás: 1943, a nagyváradi egyházmegye titkos püspöke 1949-től, meghalt a nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án, boldoggá avatták XVI. Benedek pápa dekrétuma alapján Nagyváradon 2010. okt. 30-án.
A görög katolikus egyház felszámolására a Csehszlovák Népköztársaságban is sor került 1950-ben. Az akkori egyetlen szlovákiai egyházmegye élén a Hittudományi Kar volt hallgatója állt, aki elutasította az együttműködést a kommunista állammal:
Pavel Petro Gojdics, született Pillerpeklénben 1888. júl. 17-én ruszin családban, tanulmányi évei Budapesten: 1908–1911, eperjesi apostoli kormányzó, majd megyéspüspök 1926-tól, elhunyt a lipótvári börtönben 1960. júl. 17-én, boldoggá avatta II. János Pál pápa Rómában 2001. nov. 4-én.
A Magyar Népköztársaságban az 1956-os forradalom utáni megtorlás az egyházat is sújtotta, többek közt a papok elleni eljárások és támadások révén, amelyek a társadalom megfélemlítését szolgálták; ennek lett áldozata a Hittudományi Kar hallgatói közül:
Brenner János Anasztáz, született Szombathelyen 1931. dec. 27-én, tanulmányi éve Budapesten: 1950–1951 (mint titkos ciszterci szerzetes hivatalosan a Hittudományi Kar világi hallgatója volt), papszentelés: 1955, meghalt egy merénylet következtében Zsidán 1957. dec. 15-én, boldoggá avatták Ferenc pápa dekrétuma alapján Szombathelyen 2018. máj. 1-jén.
