Pázmány Péter 1635-ben alapította Nagyszombatban az egyetemet, amely akkor a Magyar felsőoktatás legmagasabb szintű intézménye volt. A török megszállást követően 1777-ben Budára a Királyi Palotába, majd 1784-ben Pestre költözött az egyetem. Kezdetektől a legelső oktatott tárgy a teológia volt, és napjainkban is ez biztosítja a pázmányi alapítás folyamatosságát és ez biztosítja az egyetem hitéleti, egyházi és katolikus elköteleződését. A pesti képzés 1805-ben indult el, mely elsősorban papnövendékek számára tette lehetővé a hittudomány művelését. A 20. század elején az egyetem felvette az alapító nevét, és a Pázmány Péter Magyar Királyi Tudományegyetem egészen 1950-ig fennált. A kommunista rendszer leválasztotta a Hittudományi Kart az egyetemről, amely 1992-ig Hittudományi Akadémiaként működött a fokozatok kiadásának a jogával.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992-ben megalapította a Katolikus Egyetemet, mely elsősorban a teológiai fakultásra épült. Az elmúlt negyed század alatt megnyílt a lehetőség mind a nappali, mind a levelező tagozaton világi hallgatók felvételére is, így a teológia és annak egyes szakterületeken történő alkalmazásának elsajátítása még nagyobb körben vált lehetővé. Hittudományi Karunk a majdnem négy évszázados múltjával Magyarországon legrégebbi és folyamatosan működő teológiai képzésével van jelen a felsőoktatás területén. A Kárpát medencében és azon kívül is számos egyetemközi kapcsolat teszi lehetővé, hogy a hallgatók mind szélesebb körű és mind magasabb szintű ismereteket sajátítsanak el a hittudományban és a katolikus keresztény élet szakterületeiben.
