Tételek:

Kánonjog I. Általános normák - 2025/26/1

Az Egyházjog teológiája prezentációs források

Kánonjog II. tételjegyzék 

Kánonjog III. tételjegyzék

Kánonjog IV. tételjegyzék

 

 

Oktatott tárgyak

Kánonjog 1.

Az ismeretanyag szerkezete:

Az egyházjog szabályrendszerének általános fogalmait az első könyv foglalja össze. (CIC LIber I) A tárgy célja, hogy a hallgató képessé váljon a definíciók megismerésére és a későbbi összefüggések értelmezésére.

  1. A jogi jelenség alapja az Egyházban;
  2. Az egyházjog története;
  3. Az Egyházi Törvénykönyv hatályossági köre;
  4. Az egyházi jogszabályok;
  5. az egyedi közigazgatási intézkedések
  6. Az autonóm belső szabályok;
  7. A személyek és a jogcselekmények;
  8. A kormányzati hatalom fogalma és fajai;
  9. A kormányzati hatalom gyakorlása, megszűnése és pótlása;
  10. Az egyházi hivatalok;
  11. Az elévülés és az elbirtoklás;
  12. A kánoni időszámítás.

 

Irodalom:

  • Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2014. 5. kiad. nn. 1-618. ISBN 9789632772561
  • Maróti G. Egyházjog I-IV. BJHF Egyházjogi Tanszék, Győr, 2019. ISBN 9630600951

 

KKK összefüggés:

A mesterfokozattal rendelkező ismeri az egyházjog általános normáit, a jogi alapvető szabályokat. A mesterfokozattal rendelkező képes olyan vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén, amelyekhez ismerni kell az alapvető kánonjogi definíciókat. A mesterfokozatot szerzett rendelkezik az igazság és minőség iránti igénnyel, amelyet az egyházi közfunkciók működésének ismerete segít. A hallgató elelősséget vállal a köz érdekében végzett munkájáért, különösen az egyházi hivatalok és funkciók témájában.

 

 

Kánonjog 2.

Az ismeretanyag szerkezete:

Az egyházjog személyi joga és a hierarchikus szerkezet a hatályos Kódex több helyén szerepel. A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje az Egyház személyi jogát és az intézményi szerkezetre irányuló általános szabályozást.

  1. A krisztushívők kötelezettségei és jogai;
  2. A laikusok;
  3. A klerikusok;
  4. A személyi prelatúra;
  5. A krisztushívők társulásai;
  6. Az Egyház legfelső hatósága;
  7. A püspöki szinódus;
  8. A bíborosok és a Római Kúria;
  9. A részegyházak és csoportjaik;
  10. Az egyházmegyei zsinat;
  11. Az egyházmegyei hivatal, valamint tanácsadó testületek az egyházmegyében;
  12. Esperesek, plébánosok, templomigazgatók, és lelkészek.

 

  • Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2014. 5. kiad. nn. 619-1425. ISBN 9789632772561
  • Erdő P., Az egyházjog lelke. Kánonjog a társadalomban és a hívő közösségben, Szent István Társulat, Budapest 2020. ISBN 9789632779096
  • Maróti G. Egyházjog I-IV. BJHF Egyházjogi Tanszék, Győr, 2019. ISBN 9630600951

 

KKK összefüggés:

A mesterfokozattal rendelkező ismeri az egyházjog alkotmányjogi részét. A mesterfokozattal rendelkező képes olyan vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén, amelyhez szükséges az egyház hierarchikus felépítésének az ismerete. A mesterfokozatot szerzett rendelkezik az igazság és minőség iránti igénnyel, amelyet az egyházi alkotmányjog szerkezetének ismerete segít. A hallga felelősséget vállal a közössége érdekében végzett munkájáért, különösen az egyházi alkotmányjog és a személyek joga témájában.

 

 

Kánonjog 3.

Az ismeretanyag szerkezete:

Az Egyházi Törvénykönyv külön könyvekben szabályozza a tanító és megszentelő feladatot. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a katolikus tanítás fogalmait, a hit egységének a szabályait, az iskolatípusok rendszerét, valamint az Egyház szentségeinek kánonjogi szabályozását.

  1. A tanítóhivatal fogalma és a tanítóhivatali megnyilatkozások;
  2. Az isteni ige szolgálata;
  3. Az Egyház missziós tevékenysége;
  4. A katolikus nevelés;
  5. A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a könyvek;
  6. A hitvallás;
  7. Az Egyház megszentelő tevékenysége általában;
  8. A keresztség;
  9. A bérmálás;
  10. Az Eucharisztia;
  11. A bűnbocsánat szentsége és a betegek kenete;
  12. Az egyházi rend.

 

Irodalom:

  • Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2014. 5. kiad. nn. 1444-1875. ISBN 9789632772561
  • Erdő P., Beszélgetések az imádságról és a szentségekről. Szent István Társulat, Budapest, 2021. ISBN 9789632779478
  • Maróti G. Egyházjog I-IV. BJHF Egyházjogi Tanszék, Győr, 2019. ISBN 9630600951

 

KKK összefüggés:

A mesterfokozattal rendelkező ismeri az egyházjog tanítói és megszentelői feladatot szabályozó normáit és azok alapvető összefüggéseit. A mesterfokozattal rendelkező képes kommunikációra, az egyházi tanítás átadására a közélet és az egyházi élet különböző szintjein, a közösségi élet szervezésére és irányítására egy adott egyházközségben vagy annak egy csoportjában. A mesterfokozatot szerzett rendelkezik az igazság és minőség iránti igénnyel, amelyet az egyházjog tanítói és megszentelői feladatra irányuló szabályainak ismerete segít elmélyíteni. A hallgató felelősséget vállal a közösség érdekében végzett munkájáért, különösen a megszentelés és tanítás normatív kereteinek a témájában.

 

 

Kánonjog 4.

Az ismeretanyag szerkezete:

Az Egyház kezdettől szabályozza és meghatározza a szentségi házasság lényegét és tulajdonságait. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a házasságra vonatkozó egyházi szabályozást és a házassági kötelék érvényességi és eljárásjogi lehetőségeit.

  1. A házasság, mint szövetségkötés és szentség;
  2. A beleegyezés tárgya;
  3. Az Egyház illetékessége;
  4. A házasságkötés előtti és utáni lelkipásztori teendők;
  5. A házassági akadályok;
  6. A házassági beleegyezés és hiányosságai;
  7. A házasságkötés formája;
  8. A vegyes házasságok;
  9. A házasságkötés hatásai;
  10. A felek különválása;
  11. A kötelék felbontása;
  12. A házasság érvényesítése.

 

Irodalom:

  • Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2014. 5. kiad. nn. 1876-2243. ISBN 9789632772561
  • Erdő P., A házassági perek új szabályozása. Kérdések és feladatok, in Kánonjog 18 (2016) 7-22.
  • Erdő P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Szent István Társulat, Budapest 2006. ISBN 9789633618169
  • Erdő P., A házasság kánonjogi arculata a történelemben, in Kánonjog 2 (2000) 27-45.
  • Maróti G. Egyházjog I-IV. BJHF Egyházjogi Tanszék, Győr, 2019. ISBN 9630600951

 

KKK összefüggés:

A mesterfokozattal rendelkező ismeri az egyházjog katolikus házasságot szabályozó részét. A mesterfokozattal rendelkező képes vezetői feladatok ellátására kisebb vagy nagyobb egyházi közösségek élén, elsősorban a házassági beleegyezést megelőző egyházi teendőkkel kapcsolatban,  valamint a közösségi élet szervezésére és irányítására egy adott egyházközségben vagy annak egy csoportjában, kifejezetten a házassági vizsgálat terén. A mesterfokozatot szerzett rendelkezik a felekezet szerinti szellemi, spirituális erkölcsi beállítottsággal és elkötelezettséggel, valamint  az igazság és minőség iránti igénnyel, amely a katolikus házasság lényegi tulajdonságaira vonatkozó ismereteket is foglalkoztatja. A hallgató felelősséget vállal a közösség érdekében végzett munkájáért különösen a házassági életközösség és elköteleződés témájában.

 

 

Egyházi eljárásjog 1-2.

 

  1. Az egyházjogi cselekmények a közigazgatási és adminisztratív típusok mellett rendes peres eljárás keretében is realizálódnak. A tantárgy célja az egyházi igazságszolgáltatás típusainak és működésének a megismerése.

 

  1. A tantárgy célja az egyházi peres eljárás statikus és dinamikus elemeinek a bemutatása, valamint az eljárástípusok és az eljárásjogi normák hatályos formáinak, valamint az egyes ügytípusok ismertetése.

 

Az ismeretanyag szerkezete

első szakasz:

  1. Az egyházi peres eljárás lefolyása;
  2. Peralapítás;
  3. Perfelvétel;
  4. A per folyamata;
  5. A bizonyítási eljárás;
  6. A mellékes ügyek;
  7. A perközzététel, a perbezárás és a tárgyalás;
  8. Az ítélet és az ítélet megtámadása;
  9. A jogerős ítélet és végrehajtása;
  10. A szóbeli egyházi peres eljárás;
  11. A „Mitis iudex” motu propró új normája (2015. december 8.);
  12. A megyéspüspök előtt folyó perek;
  13. A rövidített eljárás;
  14. Egyéb eljárások

 

második szakasz:

  1. Az egyházi bíróságok működésére vonatkozó előzetes ismeretek;
  2. Az egyház bíráskodási joga;
  3. Az egyházi eljárásokat szabályozó jog;
  4. Joghatósági előfeltételek;
  5. A pápának fenntartott ügyek;
  6. A Rota Romanának fenntartott ügyek;
  7. A rendes illetékességi jogcímek;
  8. A szervezeti előfeltételek;
  9. Az elsőfokú bíróság;
  10. a másodfokú bíróság;
  11. A harmadfokú bíróság;
  12. a Szentszék bíróságai;
  13. Személyi előfeltételek (bírósági tisztviselők);
  14. Fegyelmi előfeltételek.

 

Irodalom:

 

KKK összefüggés:

  1. A kurzusban résztvevő hallgató megismeri a kánonjog eljárásjogára vonatkozó differenciált ismeretanyagot és a peres eljárás konkrét cselekményeit. A tantárgy ismereteit elsajátító hallgató képes a konkrét kánoni eljárás dinamikus és anyagi jogi kérdéseit megfelelően értékelni és elemezni. A kurzusban résztvevő hallgató rendelkezik a tantárgy kánonjogi módszertanára épülő eljárásjogi ismeretek megértésére és a megszerzett információk értékelésére valamint hozzáállásában együttműködő az egyházjogi igazságszolgáltatás gyakorlatával. A hallgató megismeri az általános és különleges eljárástípusok normatív és diszciplináris reflexióit és ezeknek az értéktartalmaknak megfelelően vállal felelősséget az egyes eljárásokban érintett személyek és közösségek támogatásában.

 

  1. A kurzusban résztvevő ismeri a kánonjog eljárásjogi alapfogalmait és az egyes eljárástípusokat. A tantárgy ismereteit elsajátító hallgató képes felismerni a konkrét peres problémafelvetés alapján, hogy kontradiktórius vagy adminisztratív metódust kell-e választani. A résztvevő hallgató  az egyházjogi eljárástípusokkal kapcsolatban rendelkezik a tantárgy tartalmából kiinduló kánonjogi és teológiai hozzáállásnak megfelelő értékszemlélet elsajátításának a képességével. A hallgató képviseli az egyházi igazságszolgáltatás módszereinek és típusainak a kánonjogi és teológiai értékszemléletét.

 

 

A kánonjog teológiája:

 

A kánonjog funkcionális problémafelvetése önmagában nem képezi le a „szent tudomány” fogalomból fakadó értéktartalmat. Az egyházjog teológiája tudományterülete a kánonjog teológiai keretét vizsgálja a koronként aktuális kérdések és módszerek alkalmazásával.

Ismeretanyag szerkezete:

  1. Az egyházjog-teológia fogalma és alakulása;
  2. Az egyházjog-teológia funkciója az Egyházban;
  3. Rudolph Sohm problémafelvetése;
  4. Az új Izrael eszme és teológiai tartalma;
  5. A krisztusi feladat folytatása mint intézményesítő tényező;
  6. Az ige és a szentségek mint intézményesítő tényezők;
  7. Az Egyház mint Krisztus megtestesülésének folytatása;
  8. Az Egyház szentségi jellege;
  9. Az Egyház jogi szerkezetének egyes teológiai értékű alapelemei;
  10. A kánoni jogrend egyes sajátosságai;
  11. Vallásszabadság az Egyházban;
  12. A szakrális látásmód módszertani szükségszerűsége az egyházjogban;
  13. Megalapozott-e az Egyházban létező jogalkotás?;
  14. Az igazság keresése és elfogadása.

 

Irodalom:

  • ERDŐ P., Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben (Egyház és jog 2), Budapest 1995. ISBN 9633614635

 

KKK összefüggés:

A doktori kurzusban résztvevő ismeri az egyházjog tudományának teológiai és ekkleziológiai összefüggéseit, valamint az egyházjog teológiájának tudományos forrásait. Az egyházjog teológiájának ismereteit elsajátító hallgató képes a kánonjog tudománnyal összefüggő egységelméletek és keletkezésteóriák helyes értékelésére és feldolgozására. A tantárgy tartalmát elsajátító hallgató rendelkezik az egyházjog teológiájának szellemiségére épülő dogmatikai tanítás megértésére és bemutatására. A hallgató képviseli az egyházjog teológiai reflexióinak elméleti álláspontjait és szemléletében tükrözi az egyházjog forrásaiból kilépő teológiai társtudományok következtetéseit.