A fiatal Ervin Gábor (1912-1944) írásai között megtalálható egy tizenkilencéves korában megírt tanulmány a legnagyobb magyar, Széchenyi István vallásosságáról, melyhez természetesen bizonyos „előtanulmányok” is szükségesek voltak, ami a másodéves papnövendék írásából és lábjegyzeteiből világosan kitűnik. A polgári családból származó ifjú szeminarista a szellem világával a piarista gimnáziumban találkozott (1921–1929), ahol pályázatai és önképzőköri munkája már felkészítették őt az értelmes megszólalás és az írásban való tudományos közlés feladataira. Ekkor még nem is sejthető, hogy egy vértanú helytállása nő majd ki a kortárs egyházi gondolkodást és kultúrát is megalapozó szellemiség területéről. A papságra készülő 22 éves fiatalember pedig a hittudomány és a lelki élet magasságából az egyház legszentebb cselekményéről, a szentmiséről is értekezett. Az említett két írás – Széchenyi vallásossága és A szentmiseáldozat lényege – annak az öt év teológiai és négy év szemináriumi időszaknak a gyümölcsei, melyek már megmutatják a bontakozó szellemóriás kezdő lépéseit. A felszentelt pap budaörsi káplánsága idején írja meg doktori dolgozatát, amelyben nemcsak egy ragyogó módon felkészült ifjú hittudóst, hanem az emberekkel való kapcsolatokban kibontakozó lelkipásztor alakját is láthatjuk.
A több nyelvet is kiválóan ismerő Ervin Gábor irodalmi, filozófiai, spirituális és teológiai írásainak a legelső hajtásait csodálhatjuk meg, melyek páratlan és ígéretes módon teszik őt naggyá a korabeli és a mai olvasók szemében is. A mintegy száz évvel ezelőtti művekről azt gondolhatnánk, hogy ezek a múlt lenyomatai, azonban vegyük kézbe és merüljünk el a nyiladozó teológus- és filozófusnövendék gondolatvilágában, és bátran kövessük szellemének iránytűjét, mert szavai megragadnak, és új erővel töltenek el bennünket, hogy személyes életünk adott helyein mi is hasonló igényességgel, tudással és hittel rendelkezzünk egy gyorsan változó világban.
Az emlékkötet befejezéseként Ervin Gábor lehetséges teljes bibliográfiáját találjuk, melyet Varga Péter András filozófus nagy szakértelemmel állított össze, hogy az első kezdeti írások után a több mint kétszáz bibliográfiai tételt olvasva rácsodálkozzunk a filozófia, a hittudomány és a lelki élet mesterére, aki rövid élete során a bölcsesség iránti szeretetével képes volt oly nagyot és maradandót alkotni, amelyet a vértanúság, az embertársaiért adott élet koronája ékesít.
Ervin Gábor szellemi kezdeményezéseit és összes műveinek címgyűjteményét példaértékű módon szeretnénk hallgatóink elé állítani, akik biztos tudást, helyes tájékozódást és egy életet gazdagító spiritualitást keresnek.
Kránitz Mihály
