Kiinduló pontja a kurzusnak Arisztotelész és a ráépülő klasszikus formális logika, amiben sor kerül a fogalmak, ítéletek és következtetések természetének tanulmányozására, az érvelések elemzésére. A modern logika érdekessége, hogy formalizálásra és matematizálásra törekszik, valamint logikai kalkulusokat használ a matematikai szabályok alapzatára épülve. A kurzus második nagy egysége ebből kiindulva az alapvető szimbolikus logikai ismeretek elsajátítását tűzi ki célul. A kurzus keretein belül végül sor kerül még nyelvfilozófiai problémakörök és a logika összefüggéseinek felvázolására.

A tematika tételesen a tanítási hetek tükrében:

A logika fogalma, történeti áttekintése. A fogalmak elemzése (extenzió, intenzió, egy- és többértelműség, analógia, metafora).

Univerzália-vita, universale metaphysicum és universale logicum. - Formális logikai törvények.

A suppositio fogalma és felosztása. A fogalmak összeegyeztethetősége és össze-nem- egyeztethetősége – A definíciók válfajai, lehetséges meghatározásmódok.

Az ítéletek felosztása. Immanuel Kant ítéletfelosztása. - Az ítéletek közötti viszonyok.

A következtetés. A szillogizmus részei, alakzatai és szabályai. Induktív, deduktív, analóg és reduktív következtetések.

Az ésszerű beszélgetés tulajdonságai. A csúsztatások formái. - Premisszák és konklúziók tulajdonságai: több konklúzió egy érvelésben, ki nem mondott premisszák és konklúziók.

A deduktív érvényesség: hipotetikus, diszjunktív, univerzális szillogizmusok. Feltételes érvelések, logikai analógiák.

tyle="font-family:'PT Sans';font-size:10pt;">Érvelési hibák.

Szimbolikus logika. A negáció, a kijelentések formalizálása, összetett kijelentések képzése.

Igazságtáblázatok L. Wittgenstein nyomán.

Logikai műveletek átalakítása. Változók és kvantorok. Egzisztenciális és univerzális kvantifikációk.

Nyelvfilozófiai, szemiotikai kitekintés: Platón, Arisztotelész, Boethius, W. Humboldt, J. Austin, C. S. Peirce az emberi beszédről. Wittgenstein logikai atomizmusa és nyelvjáték elmélete.