Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Kiinduló pontja a kurzusnak Arisztotelész és a ráépülő klasszikus formális logika, amiben sor kerül a fogalmak, ítéletek és következtetések természetének tanulmányozására, az érvelések elemzésére. A modern logika érdekessége, hogy formalizálásra és matematizálásra törekszik, valamint logikai kalkulusokat használ a matematikai szabályok alapzatára épülve. A kurzus második nagy egysége ebből kiindulva az alapvető szimbolikus logikai ismeretek elsajátítását tűzi ki célul. A kurzus keretein belül végül sor kerül még nyelvfilozófiai problémakörök és a logika összefüggéseinek felvázolására.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tematika tételesen a tanítási hetek tükrében:
A logika fogalma, történeti áttekintése. A fogalmak elemzése (extenzió, intenzió, egy- és többértelműség, analógia, metafora).
Univerzália-vita, universale metaphysicum és universale logicum. - Formális logikai törvények.
A suppositio fogalma és felosztása. A fogalmak összeegyeztethetősége és össze-nem- egyeztethetősége – A definíciók válfajai, lehetséges meghatározásmódok.
Az ítéletek felosztása. Immanuel Kant ítéletfelosztása. - Az ítéletek közötti viszonyok.
A következtetés. A szillogizmus részei, alakzatai és szabályai. Induktív, deduktív, analóg és reduktív következtetések.
Az ésszerű beszélgetés tulajdonságai. A csúsztatások formái. - Premisszák és konklúziók tulajdonságai: több konklúzió egy érvelésben, ki nem mondott premisszák és konklúziók.
A deduktív érvényesség: hipotetikus, diszjunktív, univerzális szillogizmusok. Feltételes érvelések, logikai analógiák. – Érvelési hibák.
Szimbolikus logika. A negáció, a kijelentések formalizálása, összetett kijelentések képzése.
- Igazságtáblázatok L. Wittgenstein nyomán.
Logikai műveletek átalakítása. Változók és kvantorok. Egzisztenciális és univerzális kvantifikációk.
Nyelvfilozófiai, szemiotikai kitekintés: Platón, Arisztotelész, Boethius, W. Humboldt, J. Austin, C. S. Peirce az emberi beszédről. Wittgenstein logikai atomizmusa és nyelvjáték elmélete.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
VINCZE KRISZTIÁN: Logika - Óravázlatok, Belső használatú jegyzet.
MADARÁSZ T. – PÓLOS L. – RUZSA I.: A logika elemei, Osiris, Budapest, 2006. ISBN 9789633897089
WITTGENSTEIN, L.: Logikai-filozófiai értekezés, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. ISBN 9630555468
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
SANGUINETTI, J. J. - LARREY P.: Manuale di logica filosofica, Lateran University Press, 2009. ISBN 9788846506719
BENEDEK S. – LICK J.: Logikai alapismeretek, Okker Kiadó, Budapest 1997.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
hagyományos, frontális, elméleti előadás
Az értékelés kritériuma:
A TVSz-nek megfelelően
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus a hallgatók számára alapozó jellegű ismereteket ad, a logikus gondolkodás alapvető törvényeit, a gondolkodás és beszéd összefüggéseit világítja meg, bemutatja az érvelő, a bizonyító beszédmód mozzanatait és törvényszerűségeit. A további filozófiai és teológiai tudományok önálló művelésének egyik fontos bázisát jelenti az a tananyag, mely az igazságnak és a minőségi gondolkodásnak való elkötelezettségre tanít.
